A CLT – magyarul keresztrétegelt fa, angolul cross-laminated timber, németül Brettsperrholz – nagy, tömör falemez, amely keresztben egymásra ragasztott deszkarétegekből áll. Ebből készülnek egy CLT-épület falai, födémei és tetői. Ezen az oldalon összefoglaljuk, hogyan épül fel, mitől különleges, és hol a legjobb a helye.
Hogyan épül fel?
- Keresztezett rétegek. A deszkarétegek egymásra merőlegesen futnak. Egy elem jellemzően 3–11 rétegből áll, a vastagsága általában 60–400 mm.
- Mindig páratlan számú réteg. A szimmetrikus felépítés miatt az elem nem vetemedik.
- Fenyőfából. Jellemzően lucból, jegenye- vagy erdei fenyőből készül; díszítő vagy keményebb fedőréteghez tölgy vagy nyír is lehet.
- Légtömör kivitelben is. Ha a fedőréteg deszkáit élükön is összeragasztják, az elem légtömör és füstzáró lesz – ez a tűzállóságot is javítja.
Mitől különleges?
Méretstabil. A fa a nedvesség változásával dagad és zsugorodik. A keresztezett rétegek ezt nagyrészt megakadályozzák, így a CLT-elem megtartja a méretét.
Egyenletes. A ragasztott, keresztezett felépítés kiegyenlíti a fa természetes egyenetlenségeit – az elem viselkedése jól számítható.
Két irányban teherhordó. Egy CLT-födémnek fő és mellék teherhordási iránya is van. Ezért két irányban is kinyúlhat konzolként, és oszlopokra, pontszerűen is alátámasztható – ez a gerendás födémekkel nem megy.
Merevít. A CLT-fal a saját síkjában a vízszintes erőket – szelet, földrengést – is jól felveszi, a jól összekapcsolt födémek pedig merev tárcsaként dolgoznak. Így a CLT többszintes épületek merevítésére is alkalmas.
Hogyan kerül az épületbe?
Az elemek a gyárban, a 3D-modell alapján kapják meg a végleges méretüket – a nyílásokkal és az áttörésekkel együtt. Egy ablak vagy ajtó kiváltó nélkül vágható ki, ha elég messze van az elem szélétől. A falak jellemzően szintmagas elemekként érkeznek a helyszínre, ahol egyszerű kötőelemekkel, például ferde csavarozással gyorsan összeállnak.
Az elemek mérete elvben szinte korlátlan, a gyakorlatban a gyártás és a szállítás szab határt: a födémelemek például akár 4 méter szélesek és 22 méter hosszúak lehetnek. A pontos formátumok gyártónként eltérnek – ezt a tervezés elején érdemes figyelembe venni, mert a jó elemkiosztás kevesebb hulladékot és kevesebb illesztést jelent.
Hol a legjobb a helye?
- Falak, födémek, tetők – lakóházban, iskolában, óvodában, irodában, szállodában.
- Közepes fesztávok. Egy fafödém vastagságát többnyire nem a teherbírás, hanem a rezgés és a lehajlás határozza meg. A CLT-födém közepes fesztávokra ideális; nagyobb fesztávra fa-beton öszvérfödém vagy szekrényfödém lehet a jobb választás.
- Bővítés, emeletráépítés. A könnyű, előregyártott elemekkel gyorsan és kevés zavarással lehet építeni – erről a Miért építs CLT-ből? cikkünkben írunk.
Hogy egy épületben hol a legjobb a CLT, és hol érdemes más szerkezettel – például rétegelt-ragasztott fa vázzal – kombinálni, azt a koncepciónál vetjük össze. A mérnöki faanyagokról itt adunk áttekintést.
Szén-dioxid
A fa a növekedése során szenet köt meg, és ez a beépített faanyagban tárolódik; a mennyisége az EN 16449 szabvány szerint számolható. A tömör CLT-födémek nagyobb anyagtömegük miatt több szenet tárolnak, mint a könnyű fafödémek. Hogy ez hogyan jelenik meg az új, kötelező szénlábnyom-számításban, arról az EPBD-cikkünkben írunk.
Szabványok
- EN 16351:2021 – a CLT európai termékszabványa: a követelmények, a vizsgálat és a minősítés.
- EN 1995-1-1:2025 – az új Eurocode 5, amelyben a CLT tervezése először szerepel; az átállásról ebben a cikkben írunk.
A CLT nem új találmány: Németországban és Ausztriában 1998-ban engedélyezték az első CLT-termékeket, és ez fordulópontot jelentett a modern faépítésben.
Hogyan segítünk?
A CLT-szerkezeteket gyártótól függetlenül tervezzük: már az első vázlatnál megmutatjuk a fesztávokat és a födémvastagságot, kiszámoljuk a szerkezetet, és elkészítjük minden elem gyártmánytervét.