Tudástár
Tudástár a CLT-ről érthetően: anyag, tervezés, szabályozás (TÉKA, EPBD) és gyakorlati tapasztalat – forrásokkal, építészeknek és beruházóknak.
Szakcikkek
EPBD 2028/2030 – mit jelent a CLT-épületeknél?
Az EU épületenergetikai irányelve szerint 2028-tól a nagy, 2030-tól minden új épület életciklus-szénlábnyomát ki kell számítani, és fel kell tüntetni a tanúsítványban.
A MacLeamy-görbe: miért tervezünk többet, hogy kevesebbet kelljen rögtönözni?
Előregyártott CLT- és moduláris építésnél a munka súlypontja a tervezésre kerül. Miért éri meg, és mit jelent ez a megrendelőnek – forrásokkal.
Hogyan számoljuk a tárolt CO₂-t?
A főoldali szám módszertana: az EN 16449 szabvány szerint számoljuk, mennyi szén-dioxidot tárol az általunk tervezett épületekbe beépített faanyag.
Miért építs CLT-ből?
Könnyű, gyárban pontosan készül, gyorsan és szárazon szerelhető, és szenet tárol. Mire jó a CLT, hol a legjobb a helye, és mire figyelj – forrásokkal.
Nagyobb beépítettség faszerkezettel – mit enged a TÉKA?
Fa tartószerkezetű lakóépületnél a beépítettség akár 1,2-szeresére nőhet. Mit mond a TÉKA 8. § (9), kire vonatkozik, és mire figyelj a CLT-nél?
Az új Eurocode 5 és a CLT – mit jelent a tervezésben, és miért jó neked?
Megújul az európai faszerkezet-tervezési szabvány, és először a CLT is benne van. Mi változik, mikor, és mit nyer ebből a megrendelő?
Aloldalak
A CLT-ről
Mi a CLT, azaz a keresztrétegelt fa? Felépítés, tulajdonságok, előnyök és határok, alkalmazási területek – közérthetően, forrásokkal.
Faanyagok áttekintése
CLT, rétegelt-ragasztott fa (BSH), KVH, LVL és a többi mérnöki faanyag: mire valók, és mikor melyiket érdemes választani – forrásokkal.
Gyakori kérdések
Gyakori kérdések a CLT-épületekről: költség, tűzvédelem, akusztika, tartósság, beépítettség és a tervezés menete – röviden, érthetően.
Szakcikkek
Szakcikkek CLT-tervezésről és szabályozásról: nagyobb beépítettség a TÉKA szerint, tárolt CO₂, EPBD 2028, 3D-modelles munka – forrásokkal.