Forgács- és farostlemezek

A forgácslapban a forgácsok irányítatlanul, a farostlemezben pedig olyan finom rostokként vannak jelen, hogy a fa szerkezete már nem ismerhető fel. Szerkezeti szerepük kisebb, de sokoldalúak.

Hogyan készül?

A forgácslap a faipar melléktermékéből, fűrészporból és gyalulási forgácsból készül ragasztóval préselve. A farostlemeznél a fát rostokra bontják: nedves eljárással – részben kötőanyag nélkül – készül a puha farostlemez, száraz eljárással, ragasztóval az MDF és a HDF, valamint a vastagabb farost szigetelőlapok.

A cementkötésű forgácslapban a kötőanyag cement, ezért nehéz, de nehezen éghető (B-s1, d0).

Műszaki adatok

Felépítés

forgácslap: irányítatlan forgácsok; farostlemez: finom farostok (nedves vagy száraz eljárással)

Alapanyag

a faipar mellékterméke: forgács, fűrészpor, rost

Szilárdság

kisebb szerkezeti szerep; a puha farostlemez nem teherhordó

Testsűrűség

puha farostlemez 40–300, MDF 760–790, cementkötésű forgácslap 1000–1500 kg/m³

Ragasztó

a típustól függően műgyanta, cement vagy kevés kötőanyag

Járatos méretek

puha farostlemez 20–300 mm (száraz eljárás) vagy 3–32 mm (nedves eljárás)

Szabvány

EN 312 (forgácslap), EN 634 (cementkötésű), EN 622 és EN 13171 (farost)

Mire jó?

burkolat, száraz aljzat, belsőépítészet; hő- és lépészaj-szigetelés

Felhasználási területek

• forgácslap: merevítő burkolat, kitöltő lap vázas falakban, száraz aljzat
• cementkötésű forgácslap: tűzvédő, bel- és kültéri burkolat, homlokzat
• puha farostlemez: hőszigetelés kívül és belül, szarufák között, lépészaj-szigetelés, szélzáró tetőalátét
• MDF: belsőépítészet, akusztikai elemek, bútor

Mire figyelj?

• A hagyományos forgácslap főleg belső építésre való.
• A puha farostlemez jó szigetelő – hővezetési tényezője 0,038–0,050 W/mK –, de nem teherhordó.
• A cementkötésű lap súlya (1000–1500 kg/m³) a szerkezet méretezésénél számít.