A főoldalon azt mutatjuk meg, mennyi szén-dioxidot tárol az a faanyag, amelyet az általunk tervezett épületekbe beépítettek. Ebben a cikkben leírjuk, pontosan hogyan számoljuk – hogy a szám ellenőrizhető legyen.
Mit mutat a szám – és mit nem?
A fa a növekedése során szén-dioxidot köt meg a levegőből, a szenet pedig beépíti a saját anyagába. Amíg a fa az épületben van, ez a szén ott is marad. A szám ezt a tárolt mennyiséget mutatja, szén-dioxidra átszámítva.
Nem azt mutatja, mennyi kibocsátást „spóroltunk meg” egy másik szerkezethez képest. Azt csak életciklus-elemzéssel (EN 15978) lehet megmondani, mert ahhoz egy összehasonlító épület is kell – erről az EPBD-ről szóló cikkünkben írunk. A gyártás és a szállítás kibocsátását sem vonjuk le belőle.
A képlet
A számítás az EN 16449 európai szabvány szerint történik:
CO₂ = 44/12 × cf × ρω × V / (1 + ω/100)
| Jel | Jelentés | Az általunk használt érték |
|---|---|---|
| 44/12 | a szén-dioxid és a szén moláris tömegének aránya | 3,67 |
| cf | a száraz fa széntartalma | 0,5 (a szabvány értéke) |
| ρω | a fa testsűrűsége ω nedvességnél | 440 kg/m³ |
| ω | a fa nedvességtartalma | 12% |
| V | a beépített faanyag térfogata | a gyártmánytervből, m³-ben |
A testsűrűségnél óvatos értéket használunk: a luc testsűrűsége 440–470 kg/m³, ebből az alsó értékkel számolunk, hogy a szám inkább kevesebb legyen, mint több. Ha egy projektben a gyártó környezeti terméknyilatkozata (EPD) más értéket ad meg, azt használjuk.
Ezekkel az értékekkel 1 m³ beépített fenyő faanyag kb. 720 kg szén-dioxidot tárol: 3,67 × 0,5 × 440 / 1,12 ≈ 720 kg.
Mit számolunk bele?
- A projektben általunk tervezett szerkezeti faanyagot: CLT-t, rétegelt-ragasztott fát és más szerkezeti fát.
- A pontos térfogatot: a gyártmánytervhez készülő 3D-modellből, elemenként kinyert anyagkimutatás alapján.
- Csak a beépült vagy beépülő elemeket: a szám a megvalósult és a kivitelezés alatt álló projektekre vonatkozik.
Egy példa: egy 100 m³ CLT-ből épülő ház faanyaga a fenti képlettel kb. 72 tonna szén-dioxidot tárol.
Meddig tárolódik a szén?
Amíg a fa az épületben van. Ha a faanyagot a bontás után elégetik, a szén felszabadul; ha viszont újrahasznosítják – például bútorlapként vagy más termékként –, a tárolás tovább tart. Ezért is fontos, hogy a szerkezet bontható és az elemek újrahasznosíthatók legyenek.
Hogyan frissül a szám?
Minden projekt adatait egy közös nyilvántartásban vezetjük: a faanyag térfogatát, a tervezett CLT-felületet és az elkészített gyártmánytervek számát. Új projektnél a számok ebből frissülnek.
Miért fontos ez neked?
2028-tól az 1000 m² feletti, 2030-tól minden új épületnél kötelező lesz kiszámítani és az energetikai tanúsítványban feltüntetni az életciklus-szénlábnyomot. A pontos anyagmennyiség ehhez alapadat – a gyártmánytervhez készülő modellből elemenként megadjuk.